6.rész

Hi everyone!

Nagyon -nagyon sajnálom, hogynedig nem volt

rész, de nem volt időm írni. Valószínűleg

ebben is lesz helyesírási hiba, amiért előre is bocsi, bár

ezeket próbáltam elkerülni. Azt hiszem, hogy, már

több, mint 1 hónapja nem adtam hírt magamról. Nem ígérem, 

hogy nem lesz ilyen többször, mert nem tudom, de rengetegt

kell tanulnom, , valószínű, hogy nektek is. Képért

bocsi, hogy nincs, de nem tudok

tabletről berakni olyat, amilyet szeretnék. Addig is:

Ezer puszi:Nessy.xx

-Csak vicceltem.-mondtam Elnek halálos komolysággal, majd hatalmas nevetésben törtem ki.
-Ez nem volt vicces! -vágott vissza megsértődve.
-De. Valld be, hogy az volt.-mosolyogtam rá.
-Jobban vagy?-kérdezte hirtelen.  Nem tudtam hogy mit válaszoljak rá, mert kétféle érzés kavargott bennem : egyrészt nagyon nyugtalan voltam Emy-t illetően, hogy nem láthatom, másrész pedig jól esett egy kicsit nevetni a barátnőmmel. Egy részem megnyugodott.
-El?
-Igen?
-Álmos vagyok, elmegyek és lefekszem.
-Jó, nemsokára megyek én is.- úgy döntöttem, hogy a zuhanyzást majd holnapra hagyom, mivel most amúgy is fáradt vagyok.1:30 van, ami azt jelenti, hogy egy olyan 6 órát fofok aludhi, mivel holnap nem lesz első órám, de még hajat is mosok, és zuhanyzok és felöltözök meg minden. Suli után úgy terveztem hogy felszállok a 15:20-as buszra és elmegyek a kórházba. Nem érdekel ki mit kond. Visszatérve Stylesra... eléggé nyomulós....nem tetszik a fajtája. A kis nyápic fiúbanda.. hánynom kell. Fúj. Főleg a szőketől. Valami Naill vagy mi, de hogy őszinte legyek, nem is nagyon érdekel.
Hamar eltelt a nap, így suli után sirttem a buszmagállóba, hogy elérjem a megfelelő járatot. Felszállás után elfoglaltam az egyetlen szabad helyet egy öreg nyanya mellett. Kellemesen telt az a 40 perc, fülemben a zenével, nem figyeltem a külvilágra. Még éppen időben vettem észre, hogy le kell szállnom. Végig sétáltam a fákkal övezett úton, sok beteg vagy éppen még ápolásra szoruló emberrel találkoztam a nővérek kíséretében kint az udvaron. Bementem, és egy keves recepciós hölggyel találtam szembe magam.
-Emily Parksot keresem.
-Átszállították az intenzívről egy másik kórterembe.
-És...azt szabad tudnom, hogy melyikbe?
-571-es.5.emelet, folyosó vége, balra.
-Köszönöm.-mosolyogtam rá, majd némi félelemmel elindultam a lift felé.
A megfelelő emeleten kiszálltam, majd egy ismerős alakot véltem felfedezni a széken ülve.Közelebb érve láttam, hogy az ismerős alak be más, mint Styles. Nem akartam vele foglalkozni, hisz nem e miatt jöttem. 567, 568, 569, 570, 571. Bingó! De meg kellett állnom egy ajtóval arréb, mert a göndör gyerek az arcát fogva görnyed a térdère. Egy ideig még álltam ott, de nem vett észre,így gondoltam bemegyek Emy hez. Kb másfél órát voltam bent, de mikor kiléptem az ajtón, Harryt még mindig ugyan abban a pózban láttam, ígyhát gondoltam felébresztem. Gyengén megböktem a válát, de nem volt semmi reakciója, mire egy erősebbet taszítotam rajta. Erre már felkapta a fejét és álmosan bámult rám.
-Te mit keresel  itt?
-Én is kérdezhetném ugyan ezt.-mondtam neki gúnyos hangnemben.
-Louis miatt vagyok itt. Eltörte a lábát.
-Ki az a Louis?
-One Direction.
-Fhuuu. Mindegy is. Látom hogy nagyon megvisel. Hogy vagy?
-Őszintén szólva rosszul.Már nem aludtam 2 napja, és kb 6gyan ennyi ideje élek csak teán.
-Szar lehet neked.
-Én sajnálom, hogy annyiea nyomulósan viselkedtem.
-Nem baj, de ne hidd, hogy nem foglak utálni.
-Jó.-fordult felém, majd mélyen a szemembe nézet. Zöld íriszei szinte lyukat vágytak az enyéimbe.-Caka arra kérlek, hogy a többieket ne utáld.
-Az a szőke egy kis görény.
-Nem az, csak, ivott egy kicsit, mielőtt bementünk volna kajálni.-még mindig szemezünk. Ekkor váratlanul odahajolt hozzám és megcsókolt.

5.rész

Hi Everyone!

Rettenetesen sajnálom akésést,de nem volt időm írni.Ha őszinte akarok lenni,

akkor ez sem a leghosszabb rész,amit valaha írtam,de remélem azért

tetszeni fog.Hagyjatok magatok után kommentet vagy 

iratkozzatok fel!

Puszi:Nessy.xx

Efem a pofád Leeroykám c:

*Emma szemszöge*

-Eleanor!-kiáltottuk egyszerre Harryvel,mire az említett személy felkapta a fejét az asztalról.
-Mivan?-kérdezte kissé kómásan.
-Fhuu..-sóhajtottunk egy nagyot Harryvel.
-Hát ti?-kérdezte meglepettséggel a hangjában.
-Öhm..Harry,elmondanád,kérlek?Mindjárt jövök.-kisurrantam elszívni egy szál cigit.Kimentem az erkélyre,meggyújtottam a szálat,és egy hatalmasat szippantottam belőle.Lenéztem az erkélyre és ezzel az erővel hátra is hőköltem.
-El!Itt van Leeroy!Gyere gyorsan!-Beléptem az erkélyről és az ajtó felé siettem.Lerohantam a lépcsőn,de még hallottam,hogy El és Harry is ugyan így tesznek.Kivágtam az ajtót és rögtön a hátsó füves részhez  mentem.Ott meglátott a barátom és egymás karjai közé omoltunk.
-Hey kicsilány!Hiszen tegnap találkoztunk!Máris ennyire hiányoztam?-kérdezte nevetve.
-Igen!Hisz tudod hogy mennyire szeretlek!-mondtam neki a fejemet a mellkasába fúrva.Ekkor értek le a többiek.
-Liam?-kérdezte Harry.
-Nem,Leeroy vagyok.-mutatkozott be,mire elengedtem őt.
-Öhm..bocsánat..csak tudod annyira hasonlítasz az egyik barátomra.
-Semmi gond.
-Lee?Hol van Emy?-kérdeztem kedvesen.
-Nos,-komolyodott el-tudod volt egy kis balesete...-húzta el a száját.Sokat piát,cigizett és nem csak abból a sima fajtából...
-Ne,az nem lehet!-kaptam a kezemet a szám elé.-És most már jól van,ugye?
-Kórházban van.-a szemeim megteltek könnyel,de nem engedtem őket szabadjára.
-Mennünk kell!Most!-szólaltam fel.
-Nem lehet.-suttogta Lee.
-De miért?
-Az intenzív osztályon kezelik.-mondta ezt is suttogva.-Senkit nem engednek be hozzá.És...valamit még tudnod kell...el....elütötték.
-Mi?Az nem lehet!-itt már hisztérikusan kezdtem el bőgni.
-Kérlek,nyugodj le!Nem mehetsz be hozzá,fölösleges lenne elmenni hozzá a kórházba.-nyugtatott Leeroy..
-De...de...-dadogtam.
-Gyere,felviszlek a lakásodba.-mondta Lee,és megfogott a lábamnál,a hátam alá tette a kezét majd  felemelt.

***

Nemsokkal később Harry is és Lee is elmentek.Érztem,hogy a kanapé vége besüllyed.

-Sajnálom ,ami Emyvel történt.

-Ugyan,nem a te hibád.-Fordultam felé.

-Tudom,de mégis.

-El,el kell mondanom valamit.

-Lökjed!-mondta nevetve.

-Harry megcsókolt a parkban és azt hiszem,hogy ő életem szereleme.

#Birthday

Kívánjunk nagyon boldog 20.születésnapot Niallnek!!!!!Még 100-szor ennyit!

4.rész

Hi Everyone!

Nos,Nem is tudom,hogy mit mondhatnék.Egy biztos,szeretném,hogyha ellátogatnátok
 ide (ez a másik blogom),mert fontos közlendőm van a blog sorsával kapcsolatban.
Csatlakozzatok a facebook csoporthoz itt,ha akartok
.Általában ide szoktam kirakni,ha valami változás van.
Nos,csak ennyit akartam,jó szórakozást.
Puszi:Nessy.xx

Példaképek<3 Egy képen<3

*Emma szemszöge*
Kibaszottul mérges voltam Stylesra. Miért nem bírja felfogni hogy nem vagyok rá kíváncsi?Elkeztünk veszekedni,hogy baj-e hogy itt maradt
-Baj hogy itt vagyok?-kérdezte
-Igen baj,úgyhogy most fogd azt a formátlan seggedet és takarodj a lakásból!-magamból kikelve ordítottam vele.Viszont ő sem hagyta annyiban:
-Jó!Te akartad!-mondta,felállt és elkezdett felém közeledni.Nekilökött a falnak és durván megcsókolt,amit én nem igazán viszonoztam.A kezeimet lefogta és a csípőjét az enyémnek nyomta,hogy ne mocorogjak.Elvált az ajkaimtól és megnyalta a sajátjait.
-Még nem végeztünk cicám!-suttogta.
-Azt te csak hiszed!Soha a büdös életbe nem fogunk találkozni,vagy ha igen,akkor akár leszúrlak egy villával esetleg egy késsel,talán meg megfojtalak egy kanál vízben..Tudod számtalan lehetőség van.-suttogtam én is neki.Az arcunk még mindig vészesen közel volt egymáshoz.-Most pedig húzz el a lakásomból!-mondtam neki immáron hangosan.
-Jössz te még az én ágyam tájéka felé!-vágott vissza.Nem nagyon foglalkoztam vele,csak egy pofon erejéig.Kicsit megtántorodott tőle,de nem volt vészes.Fogta a cuccát,becsapta maga után az ajtót és elment..Puffogva ültem le az asztalhoz és öntöttem a tálba a gabonapelyhet.
-Miért csináltad ezt?-kérdezte El kicsit sem mérgesen.
-Tudod,nem szeretem,ha idegenek mászkálnak a lakásomban.
-Tudod,ez nem csak a te lakásod.
-Akkor is.Ne tetszik nekem ez a Styles gyerek.
-Ismered?Nem,nem hinném?Akkor?Nem kéne róla véleményt alkotnod.És mielőtt megkérdeznéd,igen,én ismerem.Ismerem annyira,hogy tudjam,hogy ez nem ő volt.
-Na és?Kicsit sem vagyok rá kíváncsi.
-Jó.Ha lenyugodtál,akkor gyere haza.Most pedig menj és szellőztesd ki a fejed!-parancsolt rám El.
-Akkor elmentem. Csá!-köszöntem 'kedvesen'.Mit képzel magáról ez a gyerek,hogy csak úgy bepofátlankodik a lakásomba.Oké.Nem csak az én lakásom.De az az egyik része része az enyém is.Vagyis csak béreljük,így egyikünké sem.Na nem is ez a lényeg.Lépteket hallottam a hátam mögül,így megfordultam.
-Sajnálom.-mondta,ezzel ott hagyott engem.
-Én is.-Kiáltottam vissza neki.Megfordult,így láthattam a csodálkozó arckifejezését.
-Te mit sajnálsz?Az én hibám az egész.-mikor kimondta,már sokkal közelebb volt.Na nem olyan közel,mint akkor,csak közelebb jött,hogy ne kelljen kiabálnunk.
-Nem.Nem kellett volna olyan gorombának lennem veled.Nem ismerlek,és ezt nem érdemelted ki.Bocsi.-mondtam neki.Tényleg  így gondoltam.
-Részemről el van felejtve.
-Részemről is.-mondtam neki.Nem tudom,hogy miért csinálta azt amit csinált és azt sem tudom,hogy miért bocsátottam meg neki ilyen könnyen.-Nincs nálad egy kis apró?-kérdeztem tőle.
-Mire kell?
-Cigire.-válaszoltam neki egyszerűen.
-Akkor nincs.
-Hidd el,hogy visszaadom,de El olyan gyorsan hajtott el otthonról,hogy se pénzt,sem a cigimet nem volt időm magamhoz venni.
-Nem.Hidd el,ha másra költenél,szívesen adnék.
-Az a baj ,hogy cigire kellene?
-Igen.
-Akkor én most szerintem haza megyek.Egyébként honnan tudtad,hogy hol lakom?
-Erre a kérdésre inkább nem válaszolnék.-mondta zavartan.
-És ugyan miért nem?-csodálkoztam
-Hát...Csak.
-Mondd el,vagy megharagszom!-fenyegettem játékosan.
-Oké.Miután elmentél a Nando's ból,követtelek hazáig.Onnan elmentél,és így találkoztunk a parkban.
-És miért követtél,ha szabad kérdeznem?
-Nem,nem szabad.Vagy is..szabad,de egyenlőre ez maradjon az én titkom.-mondta mosolyogva.
-Oké.De most már menjünk vissza.Vagy hát én megyek,te meg...
-Én meg megyek veled.
-Jójójó csak menjünk már.-megfogtam a kabátja szélét és az ellenkező irányba kezdtem húzni.
-Megyek,csak ne ráncigálj már!-mondta és elindult felém.Röhögve mentünk haza és léptünk be az ajtón.Mikor beértünk a konyhába,egy nagyon-nagyon meglepő dologgal találtuk szembe magunkat.

#Birthday

BOLDOG SZÜLINAPOT LIAAAAAM!!!!!Remélem mindenki szereti Liamet,mert ő csodálatos!!!!

Puszi:Nessy

3.rész

Hi Everyone!

Meghoztam a 3.részt,remélem hogy majd tetszeni fog.Sokat dolgoztam vele,így remélem,hogy értékelitek majd.Ilyen formában,mint pl komi vagy feliratkozás.Csatlakozzatok a blog Facebook csoportjához,hogy ott értesüljetek a friss hírekről a blogokkal kapcsolatban.Csak ennyit akartam,nem húzom tovább az időt,jó olvasást vagy mit szoktak ilyenkor mondani xD.

Puszi:Nessy.xx

                   Imádom őket *----------*<3

*Eleanor szemszöge*
A fotózás nagyon jó volt.Nem említettem volna?Nemrégiben jelentkeztem egy modell fotózásra,és azt mondta a fotós,hogy megvan hozzá az alakom és a tehetségem.Még Harryvel futottam össze az egyik kávézóban,de mivel sietnie kellett,nem sokat tudtunk beszélni.Ezt sem említettem volna?Hatalmas Directioner vagyok és Louis a kedvencem.Annak ellenére,hogy ismerem Harryt,még sosem találkoztam a banda többi tagjával.Még ma visszahívott a fotós,és monda hogy be kellene mennem.
-Hello,Chars!-köszöntem neki mosolyogva
-Áh,Eleanor!-örülök,hogy ilyen hamar be tudtál jönni!Csak azért hívtalak vissza,mert megjöttek az eredmények.-átnyújtott nekem egy barna színű,A/4 és borítékot.-Benne vannak a képeid,és az eredményed.Ha bekerültél az első 10-be,akkor elég nagy az esély arra,hogy híres legyél,és karrered legyen,mint modell.
-Köszönöm,Chars,nagyon kedves vagy.De ha nem bánod,akkor én mos megyek.
-Hát hogyne.Szia Eleanor,remélem még találkozunk.
-Én is,szia.-köszöntem neki.Hamar leakartam lépni,mert rettentően izgatott voltam.Kiléptem az épületből és leintettem egy taxit.Mikor hazaértem,szó szerint berobbantam a lakásba.Becsaptam magam mögött az ajtót és abban a pillanatban feltéptem a borítékot.A képeimet kihajingáltam a földre és rögtön a lapot kezdtem el olvasni.
Tisztelt Eleanor Jane Calder,
Örömmel értesítjük róla,hogy  felvételt nyert neves modellstúdiónkba,mivel bekerült a Top10-be.A fotózás helyére örömmel várjuk 1 hét múlva,szerdán.11 órakor lesz egy újabb fotózás,itt fog majd eldőlni,hogy mennyire áll készen a rivalda fényre.Amennyiben nem jelenik meg a helyszínen a megbeszélt időpontban,automatikusan kizárjuk a versenyből.
Köszönettel: Daisy Preschwill, intézménység vezető.

Amint végigolvastam,a papír kihullott a kezeim közül,és én sikítozva rohangáltam körbe az egész házban.Kicsit sem nézhetnek hülyének a szomszédaim,de nem is baj.Most,hogy kisikítoztam magam,megyek eszem valamit,lezuhanyzok és alszom egyet. Kimentem a konyhába és csináltam magamnak egy szenyát. 3 emeletes volt és mindent,amit találtam,beledobáltam.Miután megettem a kajámat,mentem,bezártam az ajtót,magamra zártam a fürdőszobaajtót és megengedtem a a forróvizet.A ruháimat bedobáltam a szennyes kosárba,és beszálltam a zuhanykabinba.Most kifejezetten hamar-15 perc alatt-végeztem.Mivel pizsit nem vittem be magammal,elsétáltam a szobámig és ott felvettem az alvós ruhámat.Beugrottam az ágyba,lekapcsoltam az éjjeli lámpámat és betakaróztam.Éjjel 1-kor Ed Sheeran hangjára keltem.Felvettem a telefont. Mielőttbeleszólhattam volna,egy ismerős hangot hallottam a vonal túlsó végén:
 -Szia El.
-Szia.Hát te?Nem itthon vagy?
-Miért te igen?-kérdeztem őt meglepve.
-Ja,már kb egy órája hazajöttem.
-Remek ,mert nekem nincs kulcsom,és itt fagyoskodok már másfél órája!
-Jézus!Annyira sajnálom!Hol vagy most?
-Nem messze,csak itt a parkban.
-Oké,akkor mire hazaérsz,addigra kinyitom neked az ajtót.
-Kösz.Kedves vagy.-mondta cinikusan,majd miután elköszöntünk egymástól,kikászálódtam az ágyból és elslattyogtam az ajtóig.Fogtam a kulcsot,kinyitottam az ajtót és írtam Emnek egy cetlit,hogy mielőtt lefekszik,zárja vissza az ajtót.

***

Reggel arra keltem,hogyvalaki eszeveszetten nyomja a csengőt.Felkeltem a puha,meleg ágyikómból,felkaptam egy köntöst és az ajtó felé igyekeztem.Mikor végre kinyitottam azt,nagyon meglepődtem.

-Szia.-köszönt nekem.

-Harry?-Ő is ugyan olyan meglepődve állt ott,a virág majd' kiesett a kezéből.

-Eleanor?Öööö...öö..izé..én..Em...Emmát..keresem..-dadogta el nekem.-Rossz helyen járok?-kérdezte nagy nehezen.

-Nem,itt lakik.De miért keresed?

-Tudod..tegnap mondtam neki valami olyat,amit nem kellett volna..és hát a kabátom is nála van.-magyarázta.

-Ja,persze.Gyere beljebb.-mondtam neki kedvesen.Betessékeltem az ajtón és leültettem a kanapéra.Szegény annyira ideges volt,hogy a virágot,amit hozott,félő volt,hogy az összes nedvet kiszorítja belőle.

-Harry,a konyhában van egy váza,szerintem tedd bele a virágot.Szólok Emmának,felöltözök és aztán lejövünk.-mondtam neki kicsit álmosan.

-Oké.Nem megyek sehova.-válaszolt mosolyogva,de ez inkább ideges mosoly volt,mint őszinte.A szobám felé tartva beszóltam Emmának is.
-Emma!Kelj fel,vendégünk van!
-Öüüüüüüüöüöüöüüü.
-Emma,ha a párnádba motyogsz úgy,hogy még a takaró is a fejeden van,nem sok mindent fogok hallani.-mondtam neki,hátha felkel.-Hát jó.Akkor megmondom Harrynek,hogy ma már nem találkoztok...
-Mi?-dobta le magáról a takarót. Ez az!Tudtam,hogy ez be fog válni.-Mit akar?
-Azt hiszem,hogy a kabátjáért jött,meg bocsánatot kérni.És hozott virágot is!
-Mondd meg neki,hogy megbocsátok,a kabát a széken,a virágot meg add vissza neki,vagy hajintsd ki.
-Dehát..-kezdtem volna,de Em nem hagytam,hogy befejezzem.
-Nincs semmi dehát!!!-utasított.
-Jó!-egyeztem bele durcásan egy grimasz kíséretében.Átmentem a saját szobámba és felöltöztm tettem fel a szememre egy kis szempilla spirált és már mentem is Harryhez a konyhába.
-Nos?-szólalt meg mikor meglátott a konyhaajtóban.
-Nem hajlandó lejönni.-mondtam neki egykedvűen.-Azt üzeni,hogy a kabátod a széken-mármint a nappaliban-,megbocsátott és a virágot adjam vissza neked vagy pedig dobjam ki a  kukába.
-Ó...-látszott az arcán,hogy nagyon letörte ez az üzenet.
-Nem a te hibád,amúgy is utálja a virágokat.-próbáltam vigasztalni.Ekkor Emma csoszogott ki teljes puccban a szobájából.Nem vitte nagyon túlzásba,csak egy  egyszerű szürke pulcsi,egy fekete csőnaci és egy szürke cipő.
-Styles!Te még mindig itt vagy?-kérdezte arrogánsan.
-Igen.Talán baj?-kérdezte ő is kicsit sem feldúltan.
-Igen baj,úgyhogy most fogd azt a formátlan seggedet és takarodj a lakásból!-soha nem láttam még ennyire kikelni magából Emmát.
-Rendben!Te akartad!-ekkor Harry felállt és egy váratlan dolgot tett....                          

2.rész

Hi Everybody!

Nos meghoztam a 2.részt,viszont eléggé csalódott vagyok amiatt,hogy semmilyen visszajelzés nem érkezett az első fejezethez.A másik blogomnak +200 oldalmegjelenítés,viszont itt mintha senki nem lenne.Kiraktam a másik blogomba is ennek a linkjét,viszont szerintem még így sem olvassa senki :'(.Hát csak ennyit akartam,ha tetszik komizz és/vagy iratkozz fel!Jó olvasást!
U.I.:A másik blogom meghatározatlan ideig SZÜNETEL!
Puszi:Nessy.xx

                Azok a gyönyörű szemek *____*

*Emma szemszöge*
-Uram isten!Emy!A szívbajt hoztad rám!Normális vagy?-miközben beszéltem,szorosan öleltem a barátnőmet.
-Rég találkoztunk,kár hogy mindig csak telefonon beszéltünk.
-Igen én is nagyon sajnálom,hogy nem hívtalak és..
-Várj,van még egy meglepim!-mondta.-Leeroy!
-Leeroy?Ő is itt van?Miért nem szóltál előbb?-ekkor szőke hajú,rég nem látott barátom lépett ki a bokorból.Odarohantam hozzá, és szorosan magamhoz öleltem.Ő is ugyan így tett és hosszú percekig el sem engedtük egymást.
-Hékás!Van még egy meglepink!
-Csak most találkoztunk 10 perce,de már 3 meglepetéssel is szolgálsz?
-Igeeen!Szóóóóóval..
-Emy!-szóltam rá.
-Leroyal együtt vagyunk.-hadarta.
-Mi..mióta?És GRATULAAAAA!-kiáltottam el magam.
-Kb.egy hónapja és köszi.-válaszolt Leeroy
-Na csajos ,nagyon sajnálom,de mennünk kell.Várnak a többiek.
-Oké!De Emy...majd még beszélünk.De nekem aztán használni gumit!
-Oks...és..hülye vagy!-na most megint egyedül vagyok.Mi a lófaszt csináljak?Pénzem nincs,kulcsom sincs...ötletem sincs.Várjunk csak...valami van a bokorban.Tudom,hogy nem kéne,de odamegyek.Mire odaértem,a neszelés abbamaradt.Helyette egyenletlen szuszogást,már-már lihegést hallottam.
-Ki van ott?-kérdeztem remegő hangon.-Te vagy az Leeroy?-semmi válasz.-Ez már nagyon nem vicces!-kiabáltam.
-Ne aggódj,csak én vagyok.-szólalt meg egy férfi hang.Aztán a hanghoz arc is párosult.A göndör gyerek a Nando's ból!
-Menj a picsába!Ja,és még valami: nem fogom megadni neked a telószámomat.
-Most nem is azért vagyok itt.Csak szeretnélek jobban megismerni.
-Aha.Még a nevedet sem tudom és te sem az az enyémet.De tudod mit?Jól is van ez így!
-Harry vagyok. Harry Styles.-mutatkozott be.
-És? -kérdeztem vissza flegmán.
-Téged hogy hívnak?-lázasan gondolkodtam,hogy milyen álnevet találjak ki.
-Katy Sims vagyok.Most már békén hagynál?
-Nem.-felelte egyszerűen.
-Nem? És ugyan miért nem ?-kérdeztem tőle.
-Mondtam már,hogy meg akarlak ismerni.
-Hajthatatlan vagy.-mondtam neki egy nagy sóhajtás után.Mivel ideges voltam,ezért megint elővettem a cigis dobozomat és a gyújtót.Kivettem egy szálat a többi közül és meggyújtottam. Ezek után mindent visszapakoltam a zsebembe.
-Mióta cigizel?-kérdezte.
-Mióta érdekel?-vágtam vissza.
-Ha-ha.Vicces vagy.De most komolyan.
-Nem emlékszem,hogy egy szóval is mondtam volna,hogy beszélgetni fogok veled.-válaszoltam neki.
-Oké.Akkor majd mesélek én.Holmes Chapelben...-kezdte volna,de én félbeszakítottam.-Tudod,egy cseppet sem érdekel a mondanivalód,úgyhogy akár el is mehetnél.-mondtam neki,de mintha meg sem hallotta volna.Rendíthetetlenül folytatta tovább.Egymás mellett sétáltunk tovább,én elmerültem a gondolataimban,ő pedig mondta a magáét.
-Ha már ennyire beszélhetnéked van,nem adnád kölcsön a mobilodat?-kérdeztem tőle felegmán.
-Mire kell neked a mobilom?Talán el akarod lopni?Te is valami őrült rajongó vagy?
-Nézd.Ha el akarnám lopni a telefonod-mellesleg azt sem tudom,hogy milyen-akkor már rég megtettem volna.Ha pedig őrült rajongó lennék,amit nem is értek,hogy miért,akkor egyáltalán nem így viselkednék.Nem gondolod?
-De.Igazad van.Tessék.-Nyújtotta át nekem a fekete iPhone-ját.
-Nem rossz.-mondtam,majd elvettem a készüléket.Beírtam a számot és hívtam Eleanort.
-Szia El.
-Szia.Hát te?Nem itthon vagy?
-Miért te igen?-kérdeztem őt meglepve.
-Ja,már kb egy órája hazajöttem.
-Remek ,mert nekem nincs kulcsom,és itt fagyoskodok már másfél órája!
-Jézus!Annyira sajnálom!Hol vagy most?
-Nem messze,csak itt a parkban.
-Oké,akkor mire hazaérsz,addigra kinyitom neked az ajtót.
-Kösz.Kedves vagy.-mondtam neki cinikusan,majd elköszöntünk egymástól és elindultam a lakásunk felé.
-Ne kísérjelek haza?-ajánlotta fel Styles.
-Nem kell,köszi.
-Akkor legalább a kabátomat fogadd el,látom rajtad,hogy majd' meg fagysz.
-Mondtam,hogy nem kell.-ekkor éreztem valami meleg nehéz valamit a hátamon.
-Kösz,de mondtam, hogy  semmi szükségem rá.
-De azért jobb nem?
-De.-elkezdett csörögni Styles telefonja.Nagyjából 2 perc után letette és sanálépzó pillantásokat vetett rám.
-Ne haragudj,de a fiúk hívtak,hogy Paul valami 'fontosat akar közölni'.-mondta gúnyosan.
-Semmi baj,menj csak.
-Rendben Katy. Szia.
-Oh.Amúgy a nevem Emma.
.-MI?Te hazudtál nekem?
-Nem,csak egy kicsit füllentettem.Baj?Nem hinném.Na szia.-ezzel ott is hagytam a park közepén.Valamit még kiabált utánam,de nem értettem tisztán,így nem is nagyon foglalkoztam vele.Mikor már hazaértem-szerencsére nyitva volt az ajtó-ledőltem a kanapéra.A dohányzóasztalon találtam egy kis cetlit,miszerint El lefeküdt,én meg zárjam be az ajtót.Ránéztem az órámra.Remek,már éjfél is elmúlt.Ez a nap is jól kezdődik.-gondoltam, magamban,felmentem az emeletre és immáron a saját ágyamba dőlve aludtam el.

1.rész

Hi Everybody!

Itt az első rész,remélem,hogy tetszeni fog. Iratkozz fel,komizz,hagyj nyomot magad után!Nem is húzom tovább az időt,jó olvasást.:)  

 Puszi:Nessy.xx

       

Itt olyan nagyon cukik :3

*Emma szemszöge*
Ahogy elkezdtem enni a kajámat,5 srác lépett be a kajáldába. Komolyan mondom,úgy viselkedtek,mint az 5 éves kis pisisek.Amint megkapták a kajájukat-azt hiszem hogy mindannyian spagettit ettek-leültek.Hogy hova?Természetesem a mögöttem lévő asztalhoz.És mit csináltak?Nem hogy elkezdték volna enni a kajájukat,dobálóztak vele.Senki nem szólt rájuk.Komolyan mondom!Mi van itt emberek?Egészen addig nem zavart eme tevékenységük,ameddig nem találta el egy adag spagetti a hátamat.Ráadásul fehér pólóban voltam.Na jó,itt betelt a pohár.Szépen lassan felálltam az asztaltól,megfordultam és elindultam az asztaluk felé.Mikor odaértem,nemes egyszerűséggel elkezdtem velük kiabálni.
-TI NORMÁLISAK VAGYTOK?MINDEN EGYES KAJÁLDÁBA EMBEREKET DOBÁLTOK SPAGETTIVEL?NÁLATOK EZ A SZOKÁS?
-Hej kicsilány!olyan lett a felsőd!
-Nem mondod baszd meg??
-Várj,kitisztítom!-ekkor leöntött vízzel. Ezzel csak két probléma volt:1.nem elől,hanem hátul voltam kajás,2.fehér pólóban voltam,mint már említettem.És ezt a cselekedetét nem mással,mint egy nagy büdös pofonnal jutalmaztam.Fognak itt velem szórakozni!
-Adhatok még valakinek valamit?-kérdeztem kedvesen
-A telefonszámodat cicus!-szólalt meg a göndör.Szerintem azt hitte,hogy ekkora távolságból nem fogom tudni felpofozni.Hát nem is.Inkább a maradékát nyomtam bele az arcába.Nagyon meglepődöttnek láttam,már amennyire a spagettitől látni lehetett az arcát.
-Még valakinek valami?-kérdeztem ismét kedvesen.Úgy láttam,hogy a többiek fülük farkuk (XDD) behúzva ültek a széken.-Nos,akkor engedelmetekkel befejezném a vacsorámat.-szólaltam fel újra,majd emelt fővel távoztam az asztaluktól.Leültem,megettem a kajámat és a maradékot otthagytam az asztalon.Mikor kimentem,ismételten rágyújtottam egy cigire.Mivel nem volt kedvem taxizni,gyalog indultam el hazafelé.Szerencsére nem lakom messze a kajáldától,így hamar odaértem. Gondolom El még nem ért haza,mert be van zárva az ajtó.Remek,mondhatom!Nincs kulcsom,hideg van és a telómon nincs pénz. Tehát vagy megvárom az én drága barátnőmet,vagy elindulok valamerre.Nos,nem vagyok az a fajta,aki folyamatosan tud egy helyben maradni,így hát elindultam a park felé.
*Harry szemszöge*
Érdekes volt az a lány.Asszem én most lelépek és megkeresem.
-Hey srácok!Most megyek,keresek valami jó csajt!-nem akartam nekik elmondani,hogy a lány után megyek,mert még azt gondolnák,hogy harcolnom kell egy lányért..Chh...Ez hülyeség.Na mindegy is.Megláttam a csajt,szerintem ott lakik.De...akkor miért rángatja az ajtót?Pár perccel később leült a lépcsőre.De szerintem ezt is megunta,mert elindult.Itt az alkalom,hajrá!Utánaindultam és a parkig követtem.
*Emma szemszöge*
-Bassza meg!-szitkozódtam hangosan,mivel eléggé fáztam.Persze,hogy ilyenkor nem hozok magammal semmit.Rágyújtottam egy cigire-ismét-és folytattam a sétámat.Talán túl sokat szívok.Na mindegy.Ha lenne pénzem felhívnám Leeroyt, hogy hagy aludjak ma nála.De lehet,hogy Emyvel  kellene beszélnem...Már gyébként is régen beszéltünk...
-Hú!!!!!-ijesztett meg valaki a hátamra ugorva.
-ÁÁÁÁÁÁ!!!Baszd meg az anyádat te paraszt!-nyögtem alatta(nem félre érteni!!!szerk.) és ebből az okból kifolyólag nem is tudtam,hogy ki az.
-Meglepiii!!!-kiabálta.Valahonnan ismerős volt a hangja,de nem tudtam,hogy honnan.Megfordultam és olyasvalakivel találtam magam szembe,akire végképp nem számítottam....

Prológus

Hi everyone!

Meghoztam a prológust,remélem tetszeni fog!Lleeroyt Liammel ne keverjétek,mert nem egy és ugyanaz a személy,csak rokoni kapcsolat van köztük,de azt majd a későbbiekben megtudjátok).Hát akkor nem is húzom tovább az időt,jó olvasást.

Puszi:Nessy.xx

A nevem Emma Humpt. 19 éves vagyok,és a barátnőmmel Eleanor Calderrel  élek egy lakásban.Mindketten a fősulira járunk .Nos rólam még annyit,hogy a szüleimmel nem tartom a kapcsolatot,de néha összeszoktunk futni a bevásárlóközpontban.Ilyenkor nem sok minden szokott történni,maximum annyi,hogy elmegyünk egymás mellett. Hogy miért? Kamaszkoromban sokat veszekedtem anyámmal.Apám szart az egészre,mert teljesen beleépült a gépe monitorába.Ezek után nagyon meguntam az állandó verés és meg sem várva,hogy lecsapjon rám anyám vasökle,felrohantam a szobámba,kinyitottam az ablakot és lemásztam a tetőn az utcára.Fogtam  magam,és elindultam. Aznap találkoztam Joshal (17),Maxszal (16) ,Greggel (17),Peterrel ( 16) és a főnökkel Leeroyal (19). Majdnem minden nap találkoztam velük. Emilyivel nagyon jóba lettem,kiderült,hogy ő se sokkal később (13 évesen) csatlakozott,mint én.És most itt vagyok,19 évesen.Még jó,hogy van egy megbízható barátnőm,mert 18 évesen nem lett volna hová mennem.Hát igen,az én "szüleim"fogták magukat és amint betöltöttem a 18-at kitették a szűröm,mondván hogy nagykorú vagyok és nem kötelesek rólam gondoskodni.Mindezt a születésnapomon.Ja.Tőlük nem is vártam volna mást.A bandát kb. 2 éve hagytam ott El kérésére. Leeroyal, Emilyvel és Joshal tartom a kapcsolatot. Azóta mind öregedtünk néhány évet. A csapattól leléptem,de a cigit akkor sem tettem le.éppen most gyújtottam rá egyre.Szerintem nem említettem még,de minden pénteken elmegyünk Ellel a Nando's nevű helyre,ahol vacsizni szoktunk.Most is arrafelé sétálok,közben nagyokat slukkolok a megmaradt cigimből. Eleanor most nem tudott eljönni,így most egyedül eszem.Nem baj.Kell egy kis nyugi.Megálltam az épület előtt,elnyomtam a cigimet és bementem.Nem volt valami nagy tömeg így sok volt a szabad asztal.Beálltam a sorba,kikértem a kaját és amikor szépen összerendezve ideadták a csirkeszárnyaim és  az adag krumplim kifizettem.Helyet foglaltam az egyik asztalnál és elkezdtem enni a vacsorám.