Hi Everyone!
Meghoztam a 3.részt,remélem hogy majd tetszeni fog.Sokat dolgoztam vele,így remélem,hogy értékelitek majd.Ilyen formában,mint pl komi vagy feliratkozás.Csatlakozzatok a blog Facebook csoportjához,hogy ott értesüljetek a friss hírekről a blogokkal kapcsolatban.Csak ennyit akartam,nem húzom tovább az időt,jó olvasást vagy mit szoktak ilyenkor mondani xD.
Puszi:Nessy.xx
Imádom őket *----------*<3
*Eleanor szemszöge*
A fotózás nagyon jó volt.Nem említettem volna?Nemrégiben jelentkeztem egy modell fotózásra,és azt mondta a fotós,hogy megvan hozzá az alakom és a tehetségem.Még Harryvel futottam össze az egyik kávézóban,de mivel sietnie kellett,nem sokat tudtunk beszélni.Ezt sem említettem volna?Hatalmas Directioner vagyok és Louis a kedvencem.Annak ellenére,hogy ismerem Harryt,még sosem találkoztam a banda többi tagjával.Még ma visszahívott a fotós,és monda hogy be kellene mennem.
-Hello,Chars!-köszöntem neki mosolyogva
-Áh,Eleanor!-örülök,hogy ilyen hamar be tudtál jönni!Csak azért hívtalak vissza,mert megjöttek az eredmények.-átnyújtott nekem egy barna színű,A/4 és borítékot.-Benne vannak a képeid,és az eredményed.Ha bekerültél az első 10-be,akkor elég nagy az esély arra,hogy híres legyél,és karrered legyen,mint modell.
-Köszönöm,Chars,nagyon kedves vagy.De ha nem bánod,akkor én mos megyek.
-Hát hogyne.Szia Eleanor,remélem még találkozunk.
-Én is,szia.-köszöntem neki.Hamar leakartam lépni,mert rettentően izgatott voltam.Kiléptem az épületből és leintettem egy taxit.Mikor hazaértem,szó szerint berobbantam a lakásba.Becsaptam magam mögött az ajtót és abban a pillanatban feltéptem a borítékot.A képeimet kihajingáltam a földre és rögtön a lapot kezdtem el olvasni.
Tisztelt Eleanor Jane Calder,
Örömmel értesítjük róla,hogy felvételt nyert neves modellstúdiónkba,mivel bekerült a Top10-be.A fotózás helyére örömmel várjuk 1 hét múlva,szerdán.11 órakor lesz egy újabb fotózás,itt fog majd eldőlni,hogy mennyire áll készen a rivalda fényre.Amennyiben nem jelenik meg a helyszínen a megbeszélt időpontban,automatikusan kizárjuk a versenyből.
Köszönettel: Daisy Preschwill, intézménység vezető.
-Szia El.
-Szia.Hát te?Nem itthon vagy?
-Miért te igen?-kérdeztem őt meglepve.
-Ja,már kb egy órája hazajöttem.
-Remek ,mert nekem nincs kulcsom,és itt fagyoskodok már másfél órája!
-Jézus!Annyira sajnálom!Hol vagy most?
-Nem messze,csak itt a parkban.
-Oké,akkor mire hazaérsz,addigra kinyitom neked az ajtót.
-Kösz.Kedves vagy.-mondta cinikusan,majd miután elköszöntünk egymástól,kikászálódtam az ágyból és elslattyogtam az ajtóig.Fogtam a kulcsot,kinyitottam az ajtót és írtam Emnek egy cetlit,hogy mielőtt lefekszik,zárja vissza az ajtót.
***
Reggel arra keltem,hogyvalaki eszeveszetten nyomja a csengőt.Felkeltem a puha,meleg ágyikómból,felkaptam egy köntöst és az ajtó felé igyekeztem.Mikor végre kinyitottam azt,nagyon meglepődtem.
-Szia.-köszönt nekem.
-Harry?-Ő is ugyan olyan meglepődve állt ott,a virág majd' kiesett a kezéből.
-Eleanor?Öööö...öö..izé..én..Em...Emmát..keresem..-dadogta el nekem.-Rossz helyen járok?-kérdezte nagy nehezen.
-Nem,itt lakik.De miért keresed?
-Tudod..tegnap mondtam neki valami olyat,amit nem kellett volna..és hát a kabátom is nála van.-magyarázta.
-Ja,persze.Gyere beljebb.-mondtam neki kedvesen.Betessékeltem az ajtón és leültettem a kanapéra.Szegény annyira ideges volt,hogy a virágot,amit hozott,félő volt,hogy az összes nedvet kiszorítja belőle.
-Harry,a konyhában van egy váza,szerintem tedd bele a virágot.Szólok Emmának,felöltözök és aztán lejövünk.-mondtam neki kicsit álmosan.
-Oké.Nem megyek sehova.-válaszolt mosolyogva,de ez inkább ideges mosoly volt,mint őszinte.A szobám felé tartva beszóltam Emmának is.
-Emma!Kelj fel,vendégünk van!
-Öüüüüüüüöüöüöüüü.
-Emma,ha a párnádba motyogsz úgy,hogy még a takaró is a fejeden van,nem sok mindent fogok hallani.-mondtam neki,hátha felkel.-Hát jó.Akkor megmondom Harrynek,hogy ma már nem találkoztok...
-Mi?-dobta le magáról a takarót. Ez az!Tudtam,hogy ez be fog válni.-Mit akar?
-Azt hiszem,hogy a kabátjáért jött,meg bocsánatot kérni.És hozott virágot is!
-Mondd meg neki,hogy megbocsátok,a kabát a széken,a virágot meg add vissza neki,vagy hajintsd ki.
-Dehát..-kezdtem volna,de Em nem hagytam,hogy befejezzem.
-Nincs semmi dehát!!!-utasított.
-Jó!-egyeztem bele durcásan egy grimasz kíséretében.Átmentem a saját szobámba és felöltöztm tettem fel a szememre egy kis szempilla spirált és már mentem is Harryhez a konyhába.
-Nos?-szólalt meg mikor meglátott a konyhaajtóban.
-Nem hajlandó lejönni.-mondtam neki egykedvűen.-Azt üzeni,hogy a kabátod a széken-mármint a nappaliban-,megbocsátott és a virágot adjam vissza neked vagy pedig dobjam ki a kukába.
-Ó...-látszott az arcán,hogy nagyon letörte ez az üzenet.
-Nem a te hibád,amúgy is utálja a virágokat.-próbáltam vigasztalni.Ekkor Emma csoszogott ki teljes puccban a szobájából.Nem vitte nagyon túlzásba,csak egy egyszerű szürke pulcsi,egy fekete csőnaci és egy szürke cipő.
-Styles!Te még mindig itt vagy?-kérdezte arrogánsan.
-Igen.Talán baj?-kérdezte ő is kicsit sem feldúltan.
-Igen baj,úgyhogy most fogd azt a formátlan seggedet és takarodj a lakásból!-soha nem láttam még ennyire kikelni magából Emmát.
-Rendben!Te akartad!-ekkor Harry felállt és egy váratlan dolgot tett....
-Emma!Kelj fel,vendégünk van!
-Öüüüüüüüöüöüöüüü.
-Emma,ha a párnádba motyogsz úgy,hogy még a takaró is a fejeden van,nem sok mindent fogok hallani.-mondtam neki,hátha felkel.-Hát jó.Akkor megmondom Harrynek,hogy ma már nem találkoztok...
-Mi?-dobta le magáról a takarót. Ez az!Tudtam,hogy ez be fog válni.-Mit akar?
-Azt hiszem,hogy a kabátjáért jött,meg bocsánatot kérni.És hozott virágot is!
-Mondd meg neki,hogy megbocsátok,a kabát a széken,a virágot meg add vissza neki,vagy hajintsd ki.
-Dehát..-kezdtem volna,de Em nem hagytam,hogy befejezzem.
-Nincs semmi dehát!!!-utasított.
-Jó!-egyeztem bele durcásan egy grimasz kíséretében.Átmentem a saját szobámba és felöltöztm tettem fel a szememre egy kis szempilla spirált és már mentem is Harryhez a konyhába.
-Nos?-szólalt meg mikor meglátott a konyhaajtóban.
-Nem hajlandó lejönni.-mondtam neki egykedvűen.-Azt üzeni,hogy a kabátod a széken-mármint a nappaliban-,megbocsátott és a virágot adjam vissza neked vagy pedig dobjam ki a kukába.
-Ó...-látszott az arcán,hogy nagyon letörte ez az üzenet.
-Styles!Te még mindig itt vagy?-kérdezte arrogánsan.
-Igen.Talán baj?-kérdezte ő is kicsit sem feldúltan.
-Igen baj,úgyhogy most fogd azt a formátlan seggedet és takarodj a lakásból!-soha nem láttam még ennyire kikelni magából Emmát.
-Rendben!Te akartad!-ekkor Harry felállt és egy váratlan dolgot tett....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése